utó

6 évig irtam minden nap gondolataim, érzéseim legjavát ("nulla dies sine linea" mottómnak megfelelően) - a freeblogon - ami március közepe óta nem volt lehetséges, most már be se tudok menni... szerverhibát jelez- és minden eltűnt.S bár elmentettem a dokumentumaimba, a fotók onnan…

a legendás hanyas vagy? 28-as?... inspirációjára pályázatot hirdetett a Bálint Ház. És első helyezett lettem. Nahát...:) szinte akaratom ellenére bukott ki ez a monológ belőlem...(sajnos a megszabott 3000 karakter kicsit összevonatta velem, (70 évet egyetlen oldalra?!)…

szinte minden évben, nyár végén, egy kis étteremben, az általános iskolát együtt végző évfolyam.nem is számoljuk, már hanyadik éve ballagtunk el a közös iskolából, nem is kerek a szám: most 56. de a korunk többnyire kerek lett: 70!!!   20-nál többen nem vagyunk - esetleges…

úgy terveztem, a Hagymafesztivál előtt, amin fellépett Gerendás Péter is , hogy elvszem aMemento c. lemezét, dedikáltatni, különös tekintettel a Százéves pályaudvar c. dalra,("Vannak idők , mikor menni kell...)aminek melódiájától, szövegétől régóta nem tudok szabadulni,…

meséli a unokabátyám, hogy képzeljem csak el, hogy egyszer meglátta magát, a canadai tévéműsorban, kisfiúként, a Theresin-i náci propagandafilmben... az ott bemutatott gyerekopera nézése közben, premier planban... -engem nem láttál? (én is abban a táborban voltam, igaz, csak 2…

azaz miket is beszélek itt?.. minden évben van már jóideje, csakhogy az idei igazán igazira sikeredett... és ez most hétvégén volt, tehát még azért ne legyen legenda pár képen próbálom érzékeltetni a hangulatot (ami nem mindig az én számize vagy izlésem szerinti, pedig szeretem…

a pozsonyi piknik programjai közt a Lányok anyák - antológiánkkal kapcsolatos programra időzitettem a felutazásom - nem, nem Pozsonyba! - csak Pestre, a Pozsonyi út környékére, az antológiás programunk vele szemben, a körút másik oldalán volt, aWallenberg…