Mit hagytak rád a századok?
hogy más vagy mint a többiek
de ezt titkolni kell
hogy nem vagy más
mégis „ők” döntik el
hogy az, s ettől
tényleg más leszel
s hogy néha leplezd
néha kérkedj vele
ha bántanak
s ha te is néha
hogy visszavágj
mit hagytak rád?
a szégyent, a leplezést
az idegenségérzetet
hogy nem lehetsz otthon
sehol, a hazádban se
hogy „ők” mondják meg
hol a hazád, s hogy van-e
hol sose is jártál
hol senkit se ismersz
és nem ismernek
téged se -
ezt ismered hazádnak
honnan gyerekként űztek
s űznének újra el
ők, kik tán kevésbé ismerik
kik kevesebbet tettek érte
mint te az „ősidegen”,
ki, igen, jobban ismered
irodalmát , nyelvét, tanitottad,
s még szereted is.reménytelen
mit hagytak rád?
apátlanságod félárvaságát
elrabolt, elpusztitott apád
s részvétlenséget eziránt
sőt újabban letagadást
mit hagytak rám?
Szemeim szomorúságát
Bárány ősök megvádolt ártatlanságát
Mariskanagymama deportálásutáni
ágyban cigarettázását, korai halálát
Löwingernagyapa temploma lerombolását
hazájának-városának bő adakozását
szegényekügyvédje Gutman-Gonda nagyapa
elszegényedését, önfeláldozását
zongoraművész Franciskamama
szinházából elűzött,
fia utáni kivonulását
másik fia s annak lánya (én)
drágaunokája sohanemlátását
megvakulását,elgázolását
Értelmetlen halálba küldött apám
logika értelméről irt tanulmányát
életműtorzóját, örökös hiányát
Anyám öröközvegységét
kiváló dolgozóságát és szorongását
Apátlanságom mással
helyettesithetetlen párosmagányát
Kocsmában zsidózó haverok
által felcukkolt férj durvaságát
Félzsidó gyerekünk
duplán zsidó férjjel
túlkompenzálását
Jaj , unokámra mit hagyunk?
Egy hazug világot
mely épp letagadni készül
mit búként-bajként ránkhagyott
Jöhetne már az a Messiás
akárhogyis hivják
akár másodszor az a
szegény zsidó gyerek
a mi Jeshuánk
akire nem rakható vád
se minden bűn
amit elkövettek a földön
még az ő nevében is!
Igazi reményünk újszülött lehetne
vagy ki még meg se született
vagy inkább meg se fogant
és semmi köze ahhoz
mit ráhagytak a századok
de jaj génjeiben már ott lesz
mindaz mi eddig volt és lett
jól mondta komor költőnk
az emberfaj sárkányfogvetemény:
és nincsen remény, nincsen remény
mit hagytak ránk?
az istengyilkosság otromba vádját
pedig Jézus-Jeshuánk is ember volt
igen, Isten fia, de meg is mondta,
hogy mindenki Isten gyermeke
volna -
valóban, az lehetne
ha nem feszitenénk
egymást azóta is
különböző keresztekre....
