is városunkban egyetlen délutánra két KÉPkiállitásra is futotta. igy van egy 40 fokos hőség és művésztelepi időszak idején...
a KÖNYV-KÉPEKet már délelőtt megnézhetem, a könyvtárban...hm..hm... nagyon kiváncsivá tett, vajon mit fog mondani róla Feledy Balázs, aki mindig remekül nyitja meg a makai kiállitásokat és agyakat, szemeket a képekre...
de előtte még megnyitotta a VÁROS-KÉPkiállitást, a Hagymaház aulájában, ahol olyan akusztikában hangzott fel hagulati nyitásként hegedűszó (trió)! hogy csuda (mint később megtudtam (mert picit elkéstem) Hacsaturjántól... de valami különleges , ritkaság ...(aztán is, a könyvtárban, de már népdalok...)
a Városképek első pillantásra riasztóak: a szürke sivársága... a nagyváros otthontalansága (sehol egy ember, csak nagy gépies térségek, épületek... szó szerit embertelen... kérdi is régi osztálytársam a véleményem, mondom, akár a fényképek (csak erős nagyitásban...) de aztán revidiálok s (a megnyitó beszéd is hozzásegit, meg aztán a közelebbről szemlélés, mert van mindegyiken más is, a sivárságon túl, csak közeelebb kell menni, és eldobni nagyvárosgyűlölő sommás előitéleteinket. mert a szépség mindehol ott van. És a poézis is. Csak meg kell látni,
Közelebb menni... A festő: Szabó Ábel odarakta azt is, a látóhatár végébe.. (reményként?)
a könyvtárban - stilszerűen- a könyvképek vannak kiállitva. Ezek inkább tárgyak semmit grafikák... megvan rájuk a műszó, de most nem jut eszembe, hiába is magyarázta el (ragyogóan és lelkesen) Feledy Balázs ezt is.... a hegedűsök népdalai után
- még meg is forgatja az egyik különleges kiállitási könyv vagy kotta tárgyat a művészBarabás (igen, a nagy festő leszármazottja!) engedélyével vagy akár anélkül is. De persze a művész nem tiltakozik. (egy évig nyomdában is volt, talán onnan a k
önyvek különleges szeretete, újjáteremtése?... no és a zenéé?)... engem lenyűgöznek az "újrahasznositott" , transzformált zongoralkatrészek, és kottafedelek, de leginkább a jól ismert József Attila idézet. Egy darabig keresem a JAJ-t belőle, de aztán Roskó Gábor kisegit, ő egyből megtalálja. Nem hiába , ő is újjáteremtő grafikus művész (ő pl biciklivázakból csinált mostanság kiállitást)
Jó és felszabaditó látni a művészek szabadságát.
Jókor hiv telefonon lányom. Kicsit őt is idevonom - a korlátlan szabadság jegyében -ha csak éterileg is....
eg is forgatja az egyik különleges kiállitási könyv v kotta tárgyat a művészBarabás (igen, a nagy festő leszármazottja!) engedélyével vagy akár anélkül is. De persze a művész nem tiltakozik. (egy évig nyomdában is volt, talán onnan a könyvek különleges szeretete, újjáteremtése?... no és a zenéé?)... engem lenyűgöznek az "újrahasznositott" , transzformált zongoralkatrészek, és kottafedelek, de leginkább a jól ismert József Attila idézet. Egy darabig keresem a JAJ-t belőle, de aztán Roskó Gábor kisegit, ő egyből megtalálja. Nem hiába , ő is újjáteremtő grafikus művész (ő pl biciklivázakból csinált mostanság kiállitást)
