találtam ezt a kéziratot, nem tudom, mikor írtam, de még gyöngybetúkkel aránylag.., s egy irólapra, ami már kissé sárgul ugyan, de ami rajta van - nagyjából - most is aktuális.. Még.
METAFORÁK NÉLKÜL, EGYSZERŰEN
Nem érzem magam folyónak
se fának, se virágnak
se tengernek -
nem virágzom,
nem vetek hullámokat,
nem áradok
leveleim se hullatom
(nincsenek is leveleim)
Tőlem idegenek a metaforák.
Én csak egy ember vagyok,
aki nézi a folyót
fát, virágot
s a tengert
változásaival
a világot
s éli a
maga életét
egy emberét
ki jött
itt van
s majd elmegy
